7. Minőségirányítás (mérés, értékelés, sikerkritériumok)

A környezeti- és egészségnevelés pedagógiai céljai, feladatai, illetve előírt követelményei határozzák meg azokat a tartalmakat, melyek értékelése a feladatunk. Nevelő tevékenységünk során – mint azt a korábbi fejezetekből láthattuk – szakítani szeretnénk a passzív befogadás, a konvergens gondolkodás egyeduralma, a beszűkítés, az uniformizálás rossz gyakorlatával. Az értékmegőrzésre, az értékteremtésre és értékátadásra vállalkoztunk, a gyermek teljes személyiségét fejlesztjük.

A pedagógus környezeti- és egészségnevelési gyakorlatának színvonalát minősíthetjük az alábbi elvárások megítélésével.

-      Rendelkezzenek mindazon ismeretekkel, szakmai hozzáértéssel és személyiségvonásokkal, amelyek a környezettudatosság és az együttélési morál alakítása során mintaként szolgálnak.

-      Felkészülésüket hassa át az együttműködésre törekvés.

-      Törekedjenek fenntartani az egyensúlyt a személyiség szabadsága és a munkavégzés rendje között.

-      Tanulóik számára jól szervezett tevékenységek során biztosítanak sokoldalú, személyes tapasztalatszerzési lehetőséget és kommunikációs helyzetet.

-      Adjanak alkalmat az önálló elemzés, szabály, sejtés tanulói megfogalmazásának.

-      Segítsék a szabály, összefüggés, megállapítás napi élethelyzetekben megjelenő példáinak és a szükségszerűségek felismerését.

-      Olyan lehetőségeket biztosítsanak, hogy a tananyag legyen természetes valóságában tanulmányozható és élményt nyújtson.

-      Szervezzék meg az egyéni és kooperatív tanulás formáit, biztosítsák a differenciálás lehetőségeit a képességek fejlesztésének folyamatában.

-      A rendszerszemléletű gondolkodás kialakulását célozza meg.

A tevékenységek szervezése és koordinálása során biztosítsák:

-      a tanulói kíváncsiság megőrzését;

-      az aktivitás fenntartását és megerősítését;

-      a belső motivációs bázis fejlesztését;

-      az általános és különleges adottságok felismerését, fejlesztését;

-      a megismerő és rövid úton célravezető stratégiák felismerését, lehetőségeit;

-      a tanuló jogát véleményének megfogalmazására, a tévedésre, elgondolásainak módosítására, az új utak keresésére;

-      az igények kialakulását a gondolatmenetek elemzésére; a problémamegoldás folyamatának tudatos tervezésére, megvalósítására és a szükséges következmények számbavételére is.

Ellenőrző-értékelő tevékenységünk szempontjai:

-      Az ellenőrzés bizalomra épüljön és az elért tudásszint megismerésére irányuljon. Ennek alapján lehetséges a további célmeghatározás.

-      Mindig biztosítsuk a javítás lehetőségét, mely tükrözze a következetes igényességet.

-      Az értékelés során a nevelő körültekintő, lényegre irányuló, tárgyilagos, egyértelmű információkat adjon, mely tükrözi a fejlődés irányát és fokát, minősítve a személyes előrehaladást és határozott instrukciókat adva a továbblépéshez.

-      Fontos az összefüggések meglátásának segítése.

A környezeti- és egészségnevelés eredménye nem mérhető olyan egzakt módon, mint a tantárgyi tudás. Az sem egyértelmű, hogy mi tekinthető az iskolai és mi a családi nevelés eredményének! A fejlődés folyamatos követése és az iskolai célokkal történő összevetése alapvető nevelői kötelesség. Tanulóink neveltségi szintje és beállítódásának értékelése magatartásuk és szorgalmuk minősítéseként jelenjék meg.

Eredményvizsgálatunk egyes tanulók esetében

-      az iskolai cél- és értékrendszer megvalósulására,

-      a szociális képességek alakulására,

-      a beállítódások és értékorientáció fejlődésére,

-      a csoporthelyzet megismerésére,

-      a konfliktuskezelés módjára irányul.

Osztályközösségek esetében

-      a csoportviszonyok alakulásának,

-      a közvéleménynek, a morális gondolkodásnak,

-      az informális kapcsolatrendszernek,

-      a tevékenységrendszernek a megismerésére irányul.

Eredményvizsgálati módszereink a következők lehetnek:

-      folyamatkövető megfigyelés

-      célzott megfigyelés

-      helyzetfelmérés (szociometriai vizsgálat)

-      tevékenységelemzés

-      egyéni és csoportos megbeszélés, interjú.

A nevelői követelmények teljesítéséről az intézmény belső ellenőrzési szabályzata részletes előírásokat tartalmaz.

Választott módszereink lehetnek:

-      a személyiségjellemzők és a feladatellátás minőségének megfigyelése;

-      spontán és irányított személyes beszélgetések;

-      írásos felmérés, illetve kérdőíves vizsgálat;

-      nevelői teljesítmény és dokumentáció elemzése;

-      a helytállás aktivitásának és minőségének követéses vizsgálata.

8. Továbbképzés

1. Belső (helyi)

2. Külső

Az élethosszig tartó tanulás egy pedagógus számára nélkülözhetetlen. Ennek egyszerre kell tartalmaznia a szakmai és a módszertani ismeretekben való fejlődést.

Az iskola továbbképzési programjába beépítve - élve a pályázati lehetőségekkel – részt veszünk külső intézmények által szervezett továbbképzési programokon.

Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és válaszható tanórai foglalkozások és azok évi és heti óraszámai